Rajzpályázat

A csodatermő fa valóban csodákat terem

Skolik Ágnes meséskönyve is az ajándékok között lesz a Helyesen magyarul rajzpályázatán.

A Helyesen magyarul egy téli, anyanyelvi foglalkoztatófüzettel szeretné megajándékozni kedves olvasóit, amelyben csodás gyermekrajzok szolgálnak majd illusztrációként. Erre kiírtunk egy pályázatot, november 10-ig várjuk a téllel kapcsolatos alkotásaitokat. És természetesen a rajzokat gyönyörű ajándékokkal jutalmazzuk. Az egyik ezek közül Skolik Ágnes A csodatermő fa című, varázslatos mesekönyve. A szerzővel beszélgettünk.

Már sokan ismerik a nevedet, és egyre többen a könyveidet is. Mikor ragadtál először tollat (vagy billentyűzetet) és miért kezdtél el írni?

38 éves korom körül írtam meg a kiskutyánk naplóját, ez volt az első próbálkozás. Aztán jött néhány év szünet. A kutyanapló még nem jelent meg nyomtatásban. Amikor újra írni kezdtem, annak érdekes története van: tudni kell hozzá, hogy hímzőgéppel, varrógéppel dolgoztam akkoriban, és a nővérem megkért, hogy az ovis csoportjába készítsek egy falvédőt. Mindegy, miről.

Ekkor született meg a csodatermő fás falvédő és a hozzá való mese, hogy tudják az ovisok, hogy miért az van a falvédőn, ami. Nagy sikere volt a mesének, sokáig minden elalvás előtt ezt kérték a gyerekek.

Hogy miért kezdtem el írni? Három gyermeket neveltünk, akin lassan-lassan egyre önállóbbak lettek, nekem pedig egyre több szabadidőm lett. Eleinte ezeket a szabad perceket, órákat használtam ki az írásra, és mivel sok pozitív visszajelzést kaptam, több időt szántam a mesékre.

A Helyesen magyarul rajzpályázat egyik díjának felajánlója, Skolik Ágnes
Skolik Ágnes, A csodatermő fa és más mesék szerzője, az egyik díj felajánlója

Milyen témákat dolgozol fel a történeteidben?

Nagyon sokfélét. Amilyen sokféle az élet és a környezetünk. A legjellemzőbb a természet bemutatása, az állatok, növények élete, de van a történetek között népmesei elemeket tartalmazó mese, vagy például az emberi értékek – barátság, segítőkészség – fontosságáról szóló történet is.

Miért pont ezeket a témákat választottad?

Mert ezek állnak közel hozzám. Világ életemben falun, kisvárosban éltem, ez a természetes „élőhelyem”, ezt ismerem, erről tudok sok olyan dolgot, amit a gyerekek talán nem. Vagy legalábbis nem eléggé ismerik. Például, hogy a veteményesben melyik zöldség magját vetik először, és mit takarítanak be utoljára? Vagy hogyan kel ki a kiscsibe, hogyan lesz belőle kotlóstyúk stb.

Kik szerepelnek a meséidben?

Többnyire állatok, növények, de van, amelyikben csak színes ceruzák. Vagy egy szegény leány, aki világgá megy. A búzaszem, amiből kenyér lesz. A mackó, akinek varázsereje van. Vagy gyerekkorom félelmetes mozdonya, a 424-es. És ő is tud mesélni.

Ha jól tudom, nem csak meséket írsz. Milyen műfajban képviselteted még magad?

Novellákat, esszéket szoktam még írni. Van egy majdnem kész kisregény is, de az talán ebben az állapotban is fog maradni örökre. A novellák egy része a gyermekkori emlékeimet dolgozza fel, több történetet írtam az alatt a 7 év alatt is, amikor Németországban éltem, ezek az akkori életem epizódjait jelenítik meg. Aztán írtam antológiákba, pályázatokra is, és ezt az egész színes forgatagot egy novelláskötetbe rendezve, magánkiadásban jelentettem meg, Olasz vacsora címmel.

A Helyesen magyarul rajzpályázat egyik díjának felajánlója, Skolik Ágnes novelláskötete
Skolik Ágnes Olasz vacsora című novelláskötete

Van olyan téma vagy műfaj, amelyben szeretnéd még kipróbálni magad?

Nem, most nincs. Még a regényt sem érzem úgy, hogy ki kellene próbálni. Talán később, ha kinövök a gyermekkorból.

Egy csodálatos zalai kis faluban éltek a férjeddel, és mondhatni, önellátó gazdaságot tartatok fenn. Mesélsz nekünk erről a ti kis csodavilágotokról?

Ez tényleg csodavilág. Ez kicsi, zalai zsákfalu, ahol az állatok, madarak a közvetlen közelünkben élnek, nem lep meg, ha egy sas köröz a fejem felett, vagy róka jár a kertben. Sok éven át külföldön éltünk, és arra készültünk, hogy idehaza azt együk, igyuk, amit mi saját magunk termelünk meg. Márciusban költöztünk, hamar neki is álltam veteményezni, csirkéket vettünk, és leraktuk az önellátó élet alapjait. Sok minden megtermett a kertben, próbálkozom sajtot, túrót, száraztésztát csinálni. Sok zöldséget, kevés húst eszünk, házi készítésű szörpöket, savanyúságokat, lekvárokat készítek, kenyeret sütök, szappant főzök, de azért még van, amiért a boltba kell szaladni.

Korábbi beszélgetésünk alkalmával említetted, hogy küldetésednek tartod a magyar nyelv ápolását. Miért alakult ki benned ez az érzés és mit teszel ennek érdekében?

Igazából ez talán általános iskolás koromra nyúlik vissza, ahol olyan magyartanárunk volt, aki úgy megtanította, hogy „éjjel ha álmodból felébresztenek, akkor is tudni kell”. És bizony tudtuk is. Aztán amikor az írással kezdtem foglalkozni, teljesen természetes volt, hogy odafigyelek, nem használok ok nélkül idegen szavakat, szépen, magyarul fogalmazok.

A közösségi média és a „modern világ” azt látom, pont az ellenkező irányba tart. Olykor olyan szavakat olvasok, nem is értem, mit jelent. Ez még nem is lenne baj, mert utánanézek, de amikor indokolatlan az angol, mert van szép magyar szavunk rá, akkor azt nem nézem jó szemmel. És általában szóvá teszem. És általában nem értik, mi a gond ezzel. Szerencsére azért vannak kedvező változások, de sokat kell tenni érte, hogy a magyar gyerekeknek a magyar nyelv használata legyen a természetes.

Az ismeretségünk a Helyesen magyarul rajzpályázatával kapcsolatban indult, amelyre díjként felajánlottad A csodatermő fa című, varázslatos mesekönyvedet. Ezúton is nagyon szépen köszönjük. Miért döntöttél úgy, hogy támogatod a pályázatunkat és a küldetésünket?

Pont azért, mert fontos nekem, hogy megőrizzük és továbbadjuk ezt a kincset, ami csak nekünk magyaroknak van: magyar anyanyelvünk. És nekünk, íróknak, főleg a meseíróknak kötelező tudatosan figyelni arra, hogy mit írunk le, milyen szavakat használunk a mesékben, de a hétköznapi életben is. És örülök annak, hogy más is így gondolja és más is küldetésének érzi továbbadni a helyes, szép, különleges magyar nyelvet.

A Helyesen magyarul rajzpályázat egyik díja, Skolik Ágnes A csodatermő fa című könyve
Skolik Ágnes A csodatermő fa című mesekönyve, a Helyesen magyarul rajzpályázatának egyik díja

Mesélsz egy kicsit a könyvről, melyet a Helyesen magyarul rajzpályázatán résztvevő gyerkőcök nyerhetnek meg? És a többi meséskönyvet is mutasd be pár szóval, kérlek!

A csodatermő fa című kötetem – ezt ajánlottam fel a rajzversenyre – 2015-ben jelent meg először, a második kiadás pedig a napokban készült el. Ezek a történetek a 6–10 éveseknek ajánlottak inkább, mert kicsit komolyabb, elgondolkodtatóbb tartalmak is vannak benne. Az első írásban Édesanyámról emlékezem meg, akinek nagyon nagy része volt abban, hogy én most itt ezekre a kérdésekre válaszolok. Abban az írásban elmesélem, hogyan is kezdődött a könyvek, az olvasás szeretete, és mi adott kellő alapot ahhoz, hogy ilyen meséket tudjak írni.

Ezen kívül több mesének is valós alapja van, gyermekkori emlékeim köszönnek vissza belőle. Mesélek az öreg mozdonyról, amit a mai gyerekek már csak képeken látnak, aztán a veteményesben fejlődő növényekről, a karácsonyfának ültetett kis fenyőről, és arról, hogyan tanulunk a szüleinktől, nagyszüleinktől. A könyvben csodaszép illusztrációk vannak, nagyon jól illeszkednek a mesékhez.

A Helyesen magyarul rajzpályázat egyik díjának felajánlója, Skolik Ágnes Csibemese című könyve
Skolik Ágnes Csibemese című, óvodásoknak szóló könyve

Az óvodás korosztálynak ajánlom a Csibemese című könyvemet. Ebben szintén versek és mesék találhatók. A könyv szerkezete az évszakok váltakozását követi. A kiscsibés az első történet, aztán a búzaszem meséje, kedves őszi történetek egy óvoda udvaráról, majd versek a Mikulásról. A kötet második részében egy népmesei elemekkel átszőtt történet olvasható a szegény leányról, majd egy mai modern mese egy csodatévő mackóról.

Az Első verseskönyvem pedig a legkisebb olvasóközönség részére készült. Rövid versikék egy kislányról – aki mellesleg az unokám –, állatokról, madarakról, és a kicsiket foglalkoztató kérdésekről.

A Helyesen magyarul rajzpályázat egyik díjának felajánlója, Skolik Ágnes verseskönyve
Skolik Ágnes Első verseskönyvem című kötete a legkisebbeknek

Sok mesét, novellát írtál, biztosan van közötte olyan, ami a szívedhez nagyon közel áll.

A kedvenc írásom nem valódi, gyermekeknek szánt mese, hanem egy mese arról, hogy hogyan születnek a nagymamák. Ezt akkor írtam, amikor én is nagymama lettem, pontosabban még csak várandós volt a lányom, a kis unokámmal. http://www.skolikagnes.hu/2019/10/22/hogyan-szuletnek-a-nagymamak/

Hol találkozhatnak veled személyesen az olvasók?

Mivel a kicsi zalai falu nagyon vidéken van, ezért jobbára csak itt, a környező kis falvakban, városokban lehet számítani a felbukkanásomra. Természetesen, ha hívnak, akkor bizonyos észszerű határon belül szívesen elmegyek bemutatkozni és megmutatni a könyveimet.

Hol tudnak a kedves olvasók információt szerezni a köteteidről, illetve hol ismerhetnek meg téged? Valamint ha kedvet kaptak a könyveid elolvasásához, hol tudják megrendelni őket?

Van egy weboldalam, ahol a könyveimről minden információt megtalálnak a látogatók. Ezen kívül meséket, novellákat is olvashatnak, valamennyire megismerhetnek engem is közelebbről. Sok olyan mese olvasható itt, ami még nyomtatásban nem jelent meg, és itt mutatom meg a személyre szóló meséimet is.

Könyvet rendelni is itt van lehetőség http://www.skolikagnes.hu, illetve a Facebook oldalamon: https://www.facebook.com/skolikagnes/

A meséim közül néhány megtalálható a Dió Magazinban és a Kiskobold című magazinban, és youtube csatornám is van: https://www.youtube.com/user/skolikagnes/featured?view_as=subscriber

A mesék egy részét a saját előadásomban hallhatják a gyerekek, sőt a Cirmos cica és a tejecske címűhöz a rajzokat is én készítettem. Erre nagyon büszke vagyok, mert a saját korlátaimat léptem át, hiszen elvileg nem tudok rajzolni…

Köszönjük szépen, hogy meséltél magadról és a könyveidről, ezáltal megismerhettünk! Valaki biztosan nagyon boldog lesz, hogy a Helyesen magyarul rajzpályázatán megnyerheti A csodatermő fa című mesekönyvedet.

A pályázati kiírást itt találjátok: https://www.facebook.com/korrektura.szerkesztes/photos/a.110735760304171/145763620134718/?type=3&theater

A Helyesen magyarul rajzpályázatának kiírása
A Helyesen magyarul rajzpályázatának kiírása

A Helyesen magyarul rajzpályázatára 2019. november 10-ig várjuk az alkotásokat az info@helyesenmagyarul.hu e-mail címre.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük